A hajósi borvidék, a hajósi pincefalu
utánozhatatlan utcai atmoszférája

Thumbnail image

A pince tulajdonos Hepp János sokszor hangulatos sétára hívja a pincelátogató vendégcsoportot, amely a különleges hangzású sváb harmonikaszó kíséretében romantikus fel, vagy levezetője lehet a borkóstolásnak. Legtöbbször a vendéglátó pincemester jó barátja, a szintén sváb származású és a német néphagyományokat őrző Wiedner Ferenc adja a talpalávalót, az 1900-as évek elejéről származó, muzeális értéket képviselő hangszerével.

A tájra és a településre vonatkozó tudnivalókat, a hajósi borvidék jellemzőit Szent Orbán főtéri szobránál kezdi a házigazda és onnan indul kiscsoportokban a menet tovább. A pincefalu utcáin jó idő esetén még mindig látható, ahogy a helyi sváb emberek mindennapos társasági életüket élik a pince előtt lévő pihenő padok melletti asztaloknál. Ne lepődjön meg a hajósi pincefalu vendége, ha beinvitálják egy jó pohár bor erejéig a helyiek.

Szüret idején – augusztus végétől, akár november utóig - pezsegnek az élettől a pincebejáratok, présházak, dolgoznak a szorgos kezek, mustillat felhő itatja át a friss őszi levegőt. A vendégek gyakran dalra fakadnak már az út elején, amiben persze hathatós segítséget nyújt a vendéglátó. A pincefalu szűk utcái, a jellegzetes háromszög alakú homlokzattal sorakozó présházak sokasága, az előttük lévő kiülős padokkal, egy több évszázada ide települt népcsoport kultúrájának, szinte érintetlenül megmaradt emlékeit gyűjti egybe a mai valóságba.

Az könnyű pincesori séta, csak fokozza a kedvet a további borkóstoláshoz. Az alig néhány száz méteres gyaloglás hangulata utánozhatatlan, csak a hajósi pincefalu szőlőtábláktól szegdelt szűk utcáin élvezhető.